- egy Fórum háttere -
-
.Dél-Közép-Európa nem földrajzi fogalom. Nincs rajta a térképen.
Nincsenek határai. Amorf, nehezen megfogható. Legközelebbi
szinonimája a Monarchiához nyúlik vissza: Délvidék.
Dél-Közép-Európa csak virtuálisan létezik, egy mentális
beállítódás lokalizálása.
Dél-Közép-Európa a határon áll: Észak-dél, Kelet-Nyugat.
(Keresztény kultúrkör - iszlám, Nyugati demokráciák -
poszt-diktatúrák.) Dél-Közép-Európa a történelmi
tapasztalatokból lepárolt idea. A provinciákban mindenki a saját
identitászavarával küzd. Két identitászavar pedig nehezen ért szót
egymással, ennek legfõbb ismérve a hisztérikus identitás: a bigott
nacionalizmus.
Dél-Közép-Európa a szél öntudatosodása. Az öntudatosodás
kezdete a hisztérikus identitás kisiklatása egy valódi, erõs
identitásért, mely nem "népnemzetben" és "aktuálpolitikában"
gyökerezik, hanem kultúrában és történelmi tapasztalatokból
leszûrt ideákban.
Dél-Közép-Európa egy tovább álmodott álom, az erõs identitások
Fóruma.
A Déli Szél egy olyan kortárs alkotói Fórum, melynek célja a
tekintetek és a rossz beidegzõdések, mentalitások
megváltoztatása. Ezért nem csak mûvészeti Fórum a Déli Szél. A
mûvészek mellé kellenek olyan kortárs alkotók (filozófusok,
teoretikusok, kritikusok, történészek stb. ), akik képesek szavakat
és érveket találni helyzetük leírására és a mások által eltervezett
jövõjük mellé megfogalmazni a saját alternatívájukat.
Ennek a századnak szomorú tapasztalata, hogy Európának ebben
a középsõ régiójában az emberek elsõsorban nem egymásra
figyelnek, hanem a messzi távolra. Többet tudunk Berlin, Párizs
vagy éppen New York mûvészeti életérõl, mint arról, mi történik
Budapesten, Belgrádban, Zágrábban vagy Ljubjanában.
A figyelem a vélt - valós centrum felé irányul, elsõdleges cél a
megfelelés és a centrum is csak annyiban fordul felénk,
amennyiben saját dicsõségének visszfényében gyönyörködhet. A
"másodlagos frissesség" közép-európai ethoszától csak kevesen
mertek úgy elfordulni, hogy egyszerre utasították el az avítt és/vagy a népies mûvészetszemléletet és a divatok utánzását.
Ha valaki figyelmesen olvassa a "magyar mûvészet történetét", az
nem tudja nem észrevenni, hogy egy adott korstílusnak való
megfelelés már önmagában érték, a magyar mûvészet nem egy
belsõ értékrend felõl van leírva.
A Déli Szél célja az odafordulás, a közvetlen szomszédokra
figyelés és megismerés. Míg másokat, azaz saját régiónkat
megismerjük, talán tisztázódnak azok a belsõ értékrendek is,
amelyeknek nyomán végre egyszer már saját értékeink és nem
mások visszfényeiként leszünk érdekesek a mûvelt nyugat
számára.